Karácsonyi Körlevél (2017 December)

 

Hungarian Presbyterian Church

Magyar Presbyteriánus Egyház

Lelkipásztor: Szabó Péter

 

“Láttuk az Ő csillagát….”  (Máté 2:2)

“Fényljetek mint csillagok e világon…..(Fil. 2:15)

 

A BETLEHEMI CSILLAG

 

nem dajkamese.  Annak is szép volna, de nem az.  Keplerék és azóta a csillagászat tudósai kiszámították, pontosították, hogy időszámításunk előtt 4-ben volt látható és állítólag 700 évenként ismétlődik a feltűnése, ami nem volt más, mint a földről nézve a Jupiternek és a Szaturnusznak a konstellációja a halkép jegyében.

 

Bár a betlehemi csillag sajátos volt és egyedülálló, de nem gondolom, hogy az átlag ember felfigyelt volna rá.  Nem tünt ki annyira az éjszakai égboltozaton.  Ám akik a menny titkát kutatták az égen, néhány napkeleti bölcs, azok észrevették.  Olyannyira észrevették, hogy kényszerültek elindulni és követni, mert ők ugyan asztrológusok voltak, Isten azonban ezen a “nyelven”szólt hozzájuk, mert ezt értették.  S amit értettek az az volt, hogy Izráelben egy mennyei származású csodálatos király született, aki értük is jött.  Valóban jól értelmezték, mert Akit ez a csillag jelzett, az jóllehet elsősorban Izráelért száll a földre, de jött azért az egész világért is, amely a pogányságot is magába-foglalja, mindenfajta szellemi és morális sötétségével.  Istennek drága volt ez az Ő egész teremtett világa.  Drága volt a megromlottsága ellenére is.  És bár a mennyei körökből kirekesztett lázadó angyal szörnyű károkat okozott benne, Isten mégis szerette.  A mai egész tudományos világ, – jóllehet nem ez a célja, – mégis a Teremtő csoda-bölcsességéről tanuskodik, melyben nem csak a legmagasabb intellektus, de megannyi szeretet-motivum is nyilvánvaló.

 

Ennek a csillagnak meg kellett jelenni.  Hiszen egy pogány prófétán, Bálámon keresztül hangzik el, hogy :”Látom Őt, de nem most, nézem Őt, de nem közel, csillag származik Jákóbból és királyi pálca Izráelből.”  ( 4 Mózes 24:17)  A Menny szimbólizmusába tartozik, hogy összefonódik a jelzett valóság a jellel, s a Jelenések Könyvében ezt olvassuk az Ur Jézustól: “Én vagyok ama fényes hajnali csillag.”  (Jelenések 22:16)

 

A betlehemi csillag tehát Jézusról, Izráel Messiásáról, a világ Szabadítójáról,  s az erre felkent Krisztusról beszél a sötétben.  Mert sötét volt!  Nem csak az éjszaka sötétje, de a Római Birodalom véres, népeket leigázó, gyász-tömeget okozó sötétsége.  Minden ujabb birodalmi terület-foglalás háborúval, vérontással járt.  A történelem hadak mozgását, győzelmét, vagy vereségét regisztrálja, de az elesett katonák anyjának, feleségének, és gyermekeiknek gyászát nem irja le.  Mekkora sötétség borult a megholtak családjainak lelkére, hiszen a valamikori kis független országocskák letiprása éppen olyan lélek-összeroppantás volt, mint a XX. század két világháborujának és gyarmat-rendszerének leirhatatlan szörnyűségei.

 

De sötét volt a vallási élet terén is.  A pogány világ, – akkor is mint ma is -, telve volt ember-csinálta istenekkel, akiknek egyfolytában mutattak be ételáldozatot, illatáldozatot, s emberélet-áldozatot, a Baál-kultusz gyermek-áldozatától kezdve, a dél-amerikai inkák ember-áldozatáig, és modern korunk abortuszáig…..Ó de sötét az emberiség állapota!    S ebben a társadalmi, vallási és morális sötétségben ragyog fel a keresők számára a betlehemi csillag, hogy majd a pogány bölcsek által hallja meg Izráel királya, Heródes, s vele együtt teológus írástudók és papok, hogy Ézsaiás próféciája beteljesedett.  Nevezetesen, hogy nem lesz mindig sötétség ott, ahol most az van, hogy “akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad”, s egyszer vége lesz majd az öldöklésnek és háborúnak, s ez az Isten Országa kibontakozásának folyamata úgy kezdődik el, hogy: “gyermek születik nékünk, (az Isten) Fia adatik nékünk, (nem boy, hanem Son! nem garcon, hanem Fils), s az uralom az Ő vállára kerül, s így fogják hívni, hogy csodálatos, tanácsos, erős Isten, örökkévalóság Atyja, békesség fejedelme….”    S ez az új béke-birodalom nem határidős!  Ennek nem lesz vége!

A csillag kapcsán kellett megtudni, hogy Isten Országának mindeneket áttörő mozdulása beindult.  S az alig látható csillag-derengést a betlehemi éjszakában vakító fény követi, s ebben a mennyei ragyogásban hangzik el a bejelentés:  “Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség…..Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Ur Krisztus, a Dávid városában.”  S ezt a beindult folyót, ami bár lassú, de feltartózhatatlan, nem tudta leállítani Heródes betlehemi gyermek-gyilkossága, a Kajafásék által alattomosan tervezett és szervezett Gecsemáné kerti letartóztatás, a Golgotai kivégzés, majd a feltámadást követően mind a zsidó vezetőség, mind pedig a római birodalom keresztyén-üldözése sem.  De nem tudta leállítani a növekvő szervezett egyház-testek gyakorta antikrisztusi jegyeket hordozó pápasága, avagy a totalitáriánus nácizmusnak és kommunizmusnak a véreskezű keresztyén-üldözése, sem a jelenkori keresztyén-üldözés sem.  (Ma a legüldözöttebb vallás a Krisztus-követés)

 

Mi módon ment és megy végbe ez a lassú, de feltartóztathatatlan Isten Országa folyamat?  Ugy hogy azóta egyfolytában vannak közösségek,- bár a kisebbség kisebbségének a kisebbsége -, akik felfigyeltek a Betlehemi csillagra, kis porszemecske életükbe befogadták ama fényes hajnali Csillagot, az Ur Jézus Krisztust, és jóllehet nem fogják megvilágosítani az egyre sötétetőbb világot, mégis jelen vannak, s utat mutatnak a Megváltóhoz.

 

Amikor Canadába jöttem 1970-ben jóformán minden utcasarkon volt egy keresztyén templom.  Az iskolákban hatalmas falragaszok messziről olvasható betükkel vésték a diákok elméjébe, lelkébe a Tízparancsolatot, a Hegyi Beszédet, az Uri Imát, s az evangéliumok evangéliumát, hogy “úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta érte, hogy valaki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örökélete legyen.”  Aztán a keresztyénséget besorolták a többi vallások közé, – egyre inkább az utolsóként emlegetve a sorban.  Eltüntek az igei falimondások, s a jelenlegi államelnökünk személyesen húzta fel a homoszexuális zászlót a parlament előtt, s most ezidő szerint kormányszintű bocsánatkérést deklarált azoktól, akik aberrált élet-gyakorlatuk miatt diszkriminációt szenvedtek, s adófizetők zsebéből több mint százmillió dollár  kompenzációra kötelezte el Canadát.  Közben, hogy a lakosság, és főleg a fiatal nemzedék ne tudjon különbséget tenni a jobb és balkeze között, a helyes és a helytelen között, szabaddá teszi a kábítószer élvezeti célból való fogyasztását.  Sötétedik, de félelmetesen!!  Hatalmas, tekintélyes-multu protestáns felekezetek nyitották ki nagykapuikat a homoszexualitásra, (nem csak a gyülekezeti tagság, de a szent szolgálat területére is) , akiknek csillagoknak kellene lenni e sötétedő világban.  Az egyetemes keresztyén egyház egyértelmű igei világosságot kellene hogy mutasson, s ehelyett ennek a fénye is behomályosult.  Már már arra fele tartunk, hogy a multból ránk maradt anakronisztikus, időszerűtlen, múzeumba való örökséggé válik az egyház.  Az elmult másfél/két évtizedben erőteljes dörömbölés történik a Presbyteriánus közösség biblikus fellegvárán is, hogy ez az egyháztest is befogadja, elismerje, sőt jogosultnak deklarálja, amit Isten utálatosságnak mond.  Lassan beleszokunk, s észre sem vesszük, hogy zavaros, törött-házasságú, sőt aberrált- szexualitású személyek töltenek be egyházi poziciókat.  Aminek Anyaszentegyháznak kellene lenni, pontosan a kihívottak szent-voltát veszíti.  Sötétedik.  S Jézus azt mondja, hogy imádkozzatok azért, hogy az Embernek Fia találjon hitet amikor visszajön.

 

Ott leszünk-e azok között a kevesek között, az Ur Jézus visszajövetelekor, akik hűségesen kitartottak mellette a körülmények ellenére?  Támogassuk egymást, hogy az egyház legyen egyház, töltse be a Krisztusról való bizonyságtétel feladatát, ne fajuljon el világi módra, hanem legyen szent és megszentelt.

 

Karácsony előtti Advent időszaka és Jézus visszajövetelét megelőző második Advent között vagyunk  Világítsunk mint csillagok e világban, s legyen gyülekezetünk a Megváltó Ur Jézusra mutató közösség!  Boldog az a szolga, akit az ő Ura, mikor hazajő, íly munkában talál.

Szeretettel,  Sz.P., lp.

 

Karácsonyi Programunk:

 

December 10  Advent II. vasárnapja.  Istentisztelet 9:30-kor majd  Gyülekezeti Karácsonyi Ebéd

December 19 Advent III. Vasárnapja.  Istentisztelet 9:30-kor, majd Karácsonyi Köszöntés a Magyar Otthon lakói számára.

Gyertyafényes közös Istentisztelet a templomunkban lévő négy gyülekezet résztvételével este 7 órakor.

December 24.  Advent IV. Istentisztelet 9:30

December 25, Hétfő  Karácsony szent Ünnepe Urvacsoraosztással  9:30

December 31 Vasárnap Óévi Istentisztelet és Vasárnapi iskolás gyermekeink Karácsonyi Programja

Január 1, 2018  de. 11 óra  Újévi istentisztelet.  Figyeljünk az időváltozásra!

 

Betegeink:

Dobra Irénke, presbiter testvérnőnk sok erőtlenséggel, fájdalommal, de világos elmével és imádságos szívvel várja Megváltó Urát.

Uskerthné, Iduska egyre fogyóbb egészség közepette az utóbbi időben kórházban van.

A Magyar Otthoni bibliaórások közül Gavrilov Klárika és Kövesi Mária szintén kórházban, illetve elfekvő otthonban vannak.

Az Úr legyen betegeinkkel, mi pedig akik szintúgy testben élünk, látogatásban, imádságban legyünk velük.

 

Örömhír:

Butyán Borbála, rövid kórházi kezelés után ismét otthon van.  Hála az Urnak jól érzi magát.

Bontea Kornél és Dobos Gabika házasságát Isten második gyermekkel, Dóra nevü kislánnyal áldotta meg, valamennyiünk örömére.

Dicsőség az Úrnak!

 

Pecznyík Pál: A Király kopogtat!

 

A Király kopogtat, zárt szívek ajtaján,

reggel, délben, este, vagy a lét alkonyán.

Királyi személye, még ma sem népszerű,

hagyjon nékem békét, harsogja kétszívű.

Való igaz, hogy mi: ráutaltak vagyunk,

Tőle függ életünk, új évünk, új napunk.

Kevélyen hordozzuk, Urunk arca mását,

önzésünk, elnyomja, lelkünk sikoltását!

Jézus segítene, szíve szán bennünket,

leoldaná rólunk, bűnbilincseinket.

Ő nem tör ránk ajtót, mint Király: csendbe vár,

fordul e, a kilincs, szívünk zárt ajtaján.

Szíve szán bennünket, Szent arcán könny pereg,

üdvöt hoztam néktek, zárt szívű emberek!

Hála, néha mozdul, egy – egy rozsdás kilincs,

ott: boldog öröm van, lehull a bűnbilincs.

Fény borít be mindent, hol Jézus tanyázik,

Király, s alattvaló, együtt vacsorázik.

Ház ura: vendégén, vajon mit vesz észre?

Szeme rávetődik, két lyukasztott kézre!

Döbbenve, eszmél rá, érte is vérezett,

s nem győzi csókolni, az áldott két kezet.

Urunk szeretete, soha meg nem rendül,

Ki Őt befogadja, Királyt lát vendégül.

Keresztre szegezték, mert nem ismerték fel,

Őt is: mint más embert, sírban helyezték el.

Ám feltámadt, és él, dicsőséges testben!

Most várja híveit, Atyjánál a mennyben.

Pecznyík Pál

 

Az internet-en olvastam ezt a szép történetet, melyből mindannyian tanulhatunk.

 

Pál egy autót kapott karácsonyra a testvérétől.  Karácsony este, amikor kijött az irodájából, egy gyerek ámuldozva járkált a csillogó-villogó új kocsi körül.

– Uram, ez az ön autója? – kérdezte.  Pál biccentett.  A bátyámtól kaptam karácsonyra.

A fiú meghökkent. – Azt akarja mondani, hogy a bátyja adta magának ezt az autót, és magának ez semmibe se került? Bárcsak. – kezdte, de  elbizonytalanodott.

Pál persze tudta, hogy fogja a fiú folytatni.  Bizonyára azt kívánja, hogy bárcsak neki is ilyen testvére lenne.  Amit azonban a srác mondott, tetőtől talpig megrázta.

– Bárcsak-folytatta a gyermek – én is ilyen testvér lehetnék!

Pál csodálkozva nézett a fiúra, majd ösztönösen megkérdezte: – Elvigyelek egy körre?

– Ó, igen! Szeretném.

Rövid kocsikázás után a fiú-szemében különös fény csillogott – Pálhoz fordult: – Uram, megtenné, hogy megáll a házunk előtt?

Pál titkon elmosolyodott. Már sejtette, mit akar a fiú. Meg akarja mutatni a szomszédoknak, hogy egy nagy kocsi hozta haza. De megint tévedett.

– Megállna ott, a lépcsőknél? – kérte a fiú.  Felfutott a lépcsőn, s Pál nemsokára hallotta, ahogy jön visszafelé. De már nem olyan gyorsan, mint ahogy elment.  Karjaiban mozgássérült kisöccsét cipelte.  Leültette a legalsó lépcsőre, egészen odabújt hozzá, majd rámutatott az autóra:

– Itt van, Öcskös, amiről fent beszéltem neked!  A bátyjától kapta karácsonyra, és egy fillérbe se került neki.  Egy napon én is ilyet akarok neked adni.  Akkor majd te is láthatod azt a sok szép dolgot a karácsonyi ablakokban, amiről mindig megpróbáltam mesélni neked.

Pál kiszállt az autóból, beemelte a béna fiút az első ülésre.  Csillogó szemű bátyja pedig beszállt a háta mögé, és megkezdődött hármójuk felejthetetlen ünnepi kocsikázása.  Azon a karácsonyon Pál megértette, mire gondolt Jézus, amikor ezt mondta:  Nagyobb boldogság adni mint venni!

 

 

 

 

 

 

 

Comments are closed.

Istentiszteleti Életünk

  • Vasárnap és ünnepnap Istentisztelet de. 9:30-kor
  • Minden csütörtökön du. 3:30-kor Bibliaóra a Magyar Otthonban
  • A hónap első péntekjén Családi Bibliaóra este 7-től
  • A hónap második péntekjén Bibliaóra magánotthonban meghívás szerint
  • A hónap harmadik péntekjén Imaóra a parókián
  • A negyedik pénteken “Mai Ige”
  • Minden szombaton de. 10-töl Konfirmációi oktatás a templomban

 

Címünk

7110 De L'Epée Avenue, Montreal, Qc, H3N-2E1
Templom telefonja: 514-272-7330
Lelkészi Hivatal: 514-331-1510
Website: http://reformatusegyhazmontreal.ca
Email: info@reformatusegyhazmontreal.ca